Hétfő délután új hírek jelentek meg az internetadóval kapcsolatban: egészen délután 3-ig úgy tűnt, hogy minden előfizetés esetében 700 forintos felső korlátot vezetnének be. Ezzel számításaink szerint "csupán" 28 milliárd forint lenne az internet-szolgáltatók új terhe, ami persze nem új (csak a távközlési adó kiterjesztése) és nem is az emberek fizetik meg.
Újabb adót vet ki a távközlési cégekre a kormány, azaz mégsem, egy korábbit terjeszt ki az internetezésre, ami 20 milliárdot hozhat a költségvetésnek, de lehet, hogy 200-at, de az csődbe vinné az internetszolgáltatókat, akkor legyen inkább csak 20-25 milliárd az adóteher, de akkor kellene egy felső korlát, mondjuk nagyjából ezer forintos, vagy legyen inkább csak hétszázas?
Sok itt a kérdés, úgyhogy jöjjön az internetadó szájbarágó!
Az internetadó tegnap bejelentett első változata igencsak durván hangzott, a szolgáltatókra akár több mint 200 milliárd forintos terhet rótt volna. Azóta észbe kaptak a kormánypárti politikusok, Rogán Antal ma már egy a távközlési adónál látotthoz hasonló felső korlát bevezetéséről beszélt. Ez a lépés töredékére csökkenti az internetes cégek adófizetési kötelezettségét, a teher azonban még mindig elképesztően magas.
A 2015-ös adótervezet ismertetését követően megszólalt a Magyar Telekom is. A távközlési vállalat szerint a tervezett adó veszélyezteti a hazai szélessávú hálózatok fejlesztését.
Első ránézésre ijesztő törénytervezetet tettek közzé tegnap: a kormány internetadó bevezetését tervezi, amely az eddig megjelent sarokszámok alapján brutális mértékű adóterhet jelentene az internetszolgáltatást nyújtó cégeknek. Persze a nyilatkozó politikusok máris finomították az elképzeléseket, Rogán Antal tegnap már egy felső korlát bevezetéséről beszélt, igaz, ennek pontos mértéke egyelőre nem ismert. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy hogyan hathat a hazai távközlési piac legnagyobb szereplőjére, a Magyar Telekomra az új adó.
Minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forintos adót vetne ki a kormány, az NGM számításai szerint 20 milliárd forint adó folyhat be, az internetadóból. Csakhogy a magyarországi internetforgalmi statisztikák alapján ennél jóval nagyobb összeg adódna, az adóteher akár a 200 milliárd forintot is meghaladhatja, véli Kis Gergely, az eNet partnere.
A nemzetgazdasági miniszter ma egy új, az internetszolgáltatásokra kivetett adóról beszélt. A részletek egyelőre nem ismertek, de az új adót valószínűleg a Magyar Telekomnak is fizetnie kell.
Tőzsdére vinné a szlovák állam az ország legnagyobb távközlési cégében meglévő részesedését. A sztori a Magyar Telekom szempontjából is fontos lehet.
Visszavonta ajánlatát a francia Iliad, már nem kívánja megvenni a Deutsche Telekom amerikai leányvállalatát, a T-Mobile US-t.
Közös vállalatot alapít a Deutsche Telekom és a China Mobile, a cél az, hogy a német vállalat technológiai hátterével és a kínai távközlési cég hálózatával egy olyan rendszert hozzanak létre, amellyel lehetővé válik az egymással kapcsolatban álló és kommunikáló autók irányítása, írja a Süddeutsche Zeitung.
A Magyar Telekom menedzsmentjének most rendelkezésre álló információi alapján, jelenlegi tervei szerint nem fog osztalékot fizetni a 2014. évi eredmény után, áll a Magyar Telekom mai közleményében.
A mobiltenderen elnyert frekvencia felhasználásával a DIGI Magyarországon is önálló, hang- és adatforgalmi szolgáltatást (mobiltelefon és -internet) biztosító hálózat kiépítését és üzemeltetését tervezi.
Június közepén nagy meglepetést okozott a DIGI, a társaság ugyanis a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone mellett jelentkezett az NMHH által meghirdetett frekvenciákra. Tegnap azt is megtudtuk, hogy a DIGI hang- és internet-szolgáltatásra is alkalmas frekvenciákat szerzett meg, ez alapján pedig a három nagy mellett egy negyedik mobilszolgáltató is elindulhat a magyar piacon. A DIGI lehetséges céljainak megfejtésében Dr. Kis Gergely, az eNET partnere volt segítségünkre.
A hazai mobilcégek szempontjából fontos eseményre került sor ma, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ugyanis sajtótájékoztatón hirdette ki a szélessávra eddig nem használt frekvenciasávok nyertes pályázóit. Ma végre megtudtuk, melyik frekvenciacsomagot szerezte meg a Magyar Telekom, a Telenor, a Vodafone és a DIGI, illetve azt is, hogy mennyit fizetnek a frekvenciákért. A Magyar Telekom szempontjából azért is érdekes a mostani végeredmény, mert a frekvenciákért fizetett díj mértéke hatással van a társaság eladósodottságára, azon keresztül pedig a jövőben fizetendő osztalék mértékére is.
Fontosabb részletek
Elképzelhető, hogy a Deutsche Telekom inkább mégis megtartaná tulajdonrészét az amerikai leánycégében, írja az ügyet jól ismerő forrásokra hivatkozva a Reuters.
A hazai mobilcégek szempontjából fontos eseményre kerül sor jövő hét hétfőn, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ugyanis sajtótájékoztatón hirdeti ki a szélessávra eddig nem használt frekvenciasávok nyertes pályázóit.
Az Erste a korábbinál magasabb frekvenciadíjjal számol, és továbbra sem számít arra, hogy a Magyar Telekom az idei és a jövő évi eredménye után osztalékot fizet. Az elemzőház szerint a mostani árfolyamba már be van árazva, hogy a Deutsche Telekom ajánlatot tenne a Magyar Telekom nem nála lévő részvényeire, ez a tranzakció azonban az Erste szerint nem jön létre, így a jelentős kockázatok miatt azt ajánlják a befektetőknek, hogy a mostani szinteken adják el részvényeiket.
Nagyot esett a múlt hét végén a Magyar Telekom árfolyama, ez több tényezővel is magyarázható, ezeket gyűjtöttük össze.
Pozitív folyamatok zajlanak a Magyar Telekomnál, és a társaság működési környezete is kedvezően alakul, emiatt a Citi megemelte a Magyar Telekomra vonatkozó célárát, ajánlásuk vétel.
Közel 3,5 százalékos mínuszban is állt már ma a Magyar Telekom árfolyama, az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy egy tegnapi háttérbeszélgetésen félreérthették a pénzügyi vezető szavait.
Joe Biden visszalépését követően.
Akár 200 féle különféle tünetet is okozhat a hosszú Covid.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A cél egy egységes európai adattér létrehozása.
Bíróság elé viheti az ügyet a két ország, súlyosak lehetnek a következmények.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
